Pető Dani

Csupán magamnak köszönhetem azt, hogy nem váltam egy cukorbeteg, elhízott, magas vérnyomással küszködő huszonévessé. Hiszen 13 évesen 96kg-ot nyomtam, nem sportoltam és az életem a videojátékokból állt. Amikor egyik délután az emeletre felsétálva észrevettem magamon, hogy már ez is megterhelő volt, lihegtem, és a lányok se néztek rám, akkor eldöntöttem, hogy változtatni kell. 13 évesen azért már javában gondolkodik egy fiú egy barátnőn, vagy legalább valami kis kezdeményezésen, de nálam ez kimaradt. Nem voltam akkor sem egy visszahúzódó, csöndes gyerek, de korántsem volt annyi önbizalmam, mint most. Nem mertem volna csak úgy odamenni egy lányhoz elkérni a telefonszámát, vagy meghívni egy kávéra. Örültem, ha nem baszogattak, hogy milyen kövér vagyok.

Ez mindenkinek egyértelmű lehet, hogy nem normális. Egy fiatal srácnak nem erről kell, hogy szóljon az élete. A folyamatos szekálás hallgatásából, a tv előtti chips zabálásról és a videojátékokról. Persze ez is egy út, de nem az a “arany közép”.

13 évesen, mikor ezt sikerült végre felfognom elhatároztam, hogy sportolni kezdek. Ukrajnában éltem akkoriban és ott kerestem egy konditermet. Igazi Hardcore, pince terem volt. Fűtés sem volt. Emlékszem, mikor télen 2 pulcsiban kellett edzenem (persze amíg be nem melegítettem rendesen) és a kesztyűt sem picsogásból hordtuk edzéshez, hanem, hogy ne fagyjon hozzá a fémrúdhoz a kezünk. Itt indult a karrierem.

2 évig edzegettem itt. Kezdett formálódni a testem és teljesen beleszerelmesedtem a sportba. Elképesztő érzés, amikor látszik a munkád gyümölcse és mások is szóvá teszik, hogy “ez igen! Látszik, hogy elkezdtél sportolni”. Majd két év után hazaköltöztem Budapestre, ahol egy régen dédelgetett álmomat sikerült megvalósítani. Elkezdtem amerikai focizni a Wolves csapatában.

A pályafutásom második évében magyar bajnokok lettünk, ami az igazi áttörést hozta az életemben. Ezután megválasztottak a legértékesebb játékosnak (MVP) és csapatkapitánnyá váltam. Az évek során felgyülemlett több eredmény is (pl.: Osztrák bajnoki cím). Azonban jött a nagy betűs élet. Egyedül éltem, iskolába jártam és az érettségi alatt nem jutott elegendő idő az edzésekre. Ekkor sajnos abbahagytam az amerikai focit. Majd következett az egyetem és a munka, amik szintén elkaszálták a lehetőséget, hogy visszatérjek. Ez egy le nem zárt szakasza életemnek. Egyszer talán még visszatérek.

Most azonban teljes mértékben a konditermi, saját testsúlyos, trx, funkcionális edzéseknek (meg a thaiboxnak) szentelem az időt.

Személyi edző iskolát végeztem még gimnáziumi éveim alatt az IFBB-nél, valamint a lehető legtöbb magyar táplálkozással kapcsolatos oktatáson részt vettem és elvégeztem. 

Hogy miért tartom magam jó edzőnek, életmódtanácsadónak? Mert én nem csak az iskolában hallottam valamit az oktatótól, aki hallotta az ő oktatójától. Én ezen a rögös úton átmentem. Egyedül küzdöttem át magam. Megtapasztaltam a jó és a rossz oldalát is. Pont ezért tudok azonosulni veled, amennyiben elhatározod, hogy változtatsz az életeden! Tudom mire vállalkoztál, és hogy milyen akadályok fognak az utadba állni. Valamint tudom, hogy hogyan kell ezeken mégis sikeresen felülkerekedni és elérni a kitűzött célt!